Nem varrok, BONTOK!

Igazsága a varjúé,
de igaza van, mert varjú.

Igazsága a tigrisé,
de igaza van, mert tigris.

Igazsága a bolháé,
de igaza van, mert bolha.

Igazsága az emberé,
de sokat téved, mert ember.

1967

Igen-igen tévedni is kell, vagy tudni kell elfogadni hogy nem vagyunk tévedhetetlenek.

Épp egy már eklészült munkámat bontogattam, és eszembe jutott ez a Bálint Lea vers. Már csak ezért is volt oka hogy bontanom kellett. Réges-rég találtam meg anyukám könyvei közt ezt a verseskötet és végígkísért középiskolás éveimen. Anyu is annyi idős lehetett mint én amikor olvasta, és én m.... valakinek kölcsönadtam, pedig ezerszer megfogadtam már hogy legalább a kedvenceimmel nem jótékonykodok de hiába.

Persze a napokban is kölcsönöztem pár könyvet meg újságot.

A lényeg hogy tegnap csak úgy beesett a fejembe, miért nem keresem meg a neten kedvenc verseimet, és igen megtaláltam. Olvassatok bele és jusson eszetekbe egy kisgyerek vigasztaló szava  mondjuk amikor bontogattok.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük